Címek

Friss topikok

Archívum

2011.01.07. 10:47 Hannabori

A pénztártag megtakarítása magán- vagy köztulajdon?

Amikor az 1620-as években a Plymouth kolónia bevándorlói megérkeztek az Újvilágba, megpróbálták a földet közös tulajdonukká tenni. Ez azonban nem működött: a termékenységért nem mindenki tett meg minden tőle telhetőt, és az eredmény hamar élelemhiány lett. Egyszóval, 1623-ra már minden család önálló telket kapott, a megművelés saját felelősségével. Így már minden sokkal működőképesebbé vált. Ahogy William Bradford, a Plymouth kolónia második kormányzója egyik beszédében megfogalmazta, az emberek keményebben dolgoznak, ha saját telkük van, s a terményhozam így sokkalta magasabb. A tanulságot tehát nem nehéz megfogalmazni: az emberek jobban becsülik és használják saját magántulajdonukat, mint a köztulajdont. A magántulajdon növeli az innovációt, a munkára való hajlandóságot és az állampolgári felelősségtudatot.

A fent megfogalmazott alapelvek is komoly szerepet játszottak az 1997-ben kialakított, ún. „hárompilléres” nyugdíjrendszer bevezetésekor.
 
A tőkefedezeti pillér kiépítésekor a népesség elöregedése és a felosztó-kirovó rendszer előrelátható tarthatatlansága mellett külön hangsúlyt kapott „az ország gazdasági és pénzügyi bázisának modernizálása”, a reménytelen államfüggőségről való fokozatos leszoktatás.
A rendszer 13 éve alatt felgyűlt megtakarítások cca. 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztári vagyont eredményeztek, melynek magán- vagy köztulajdon jellege felett viták bontakoztak ki.
Még ma is sokan gondolják Magyarországon, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon az ő saját megtakarításuk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezt a pénzt az emberek nem használhatták fel bármikor, bármire.”-mondta a magánnyugdíj-pénztári befizetésekről Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke az Inforádiónak.
 
A fenti állítással szemben - a jogszabályi háttér alapján - azonban kijelenthető, hogy a tőkefedezeti pillérben gyűjtött megtakarítások magántulajdonnak számítanak, azok tulajdonképpen a saját tulajdon egy részének a befektetései a jövőbe.
 
Az 1997. évi LXXXII. törvény (a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról, továbbiakban: Mpt.) 5. §-a fogalmazza meg a működési alapelveket és az alapvető rendelkezéseket.
Az 5. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati működés elvének megfelelően a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak.
Ugyanezen szakasz (4) bekezdése „ex catedra” kimondja, hogy „a pénztártag követelése – a tulajdonlás elve szerint – a pénztártag tulajdona, amely e törvényben foglalt módon örökölhető, illetve erre vonatkozóan kedvezményezett jelölhető.”
 
Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
Az Alkotmánybíróság - 2003 decemberében kelt - 867/B/1997 AB határozatában így fogalmaz:  
 
„Az Mpt. rögzíti a tulajdonlás elvét, melynek értelmében a pénztártag követelése a pénztártag    tulajdona. Az Alkotmánybíróság a 43/1995. (VI. 30.) AB határozatában (ABH 1995, 195-196.) fejtette ki részletesen a tulajdonvédelem és a társadalombiztosítási rendszer összefüggéseit.
Megállapítása szerint a tulajdonvédelem a társadalombiztosítás terén sem veszíti el kapcsolatát a saját vagyonnal vagy értékteremtő munkával, ebből pedig az a következtetés adódik, hogy a magánnyugdíj pénztárba eszközölt befizetéseire nézve a pénztártag tulajdonjogát alapjogi védelem illeti meg.
 
Az egyéni számlára történő tagdíjfizetések egyenlege tehát a pénztártag tulajdona, amely örökölhető. Ha a pénztártag a nyugdíjkorhatár előtt meghal, a megjelölt kedvezményezett (aki lehet akár a feleség, akár gyermek) az összeget megörökli. Az egyéni számláról történő értesítés alapján évről-évre látható a megtakarítás és hozamai értéke, becsülhető a nyugdíj mértéke és ez akár további befizetésre ösztönözhet. A pénztári tagok az 5. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi jogaikat gyakorolhatják a magánnyugdíj-pénztárukban. Természetesen a megtakarított vagyon célhoz kötött – nem véletlenül hívják nyugdíj-megtakarításnak – de a nyugdíjba vonulás után mindenki arra használja fel, amire csak akarja.
 
Az Mpt. 5.§-ának rendelkezéseit a 2010. évi CLIV. törvény szinte változatlanul fenntartotta. 

 

12 komment

Címkék: alkotmánybíróság alkotmány magántulajdon nyugdíjpénztár köztulajdon magánnyugdíj


A bejegyzés trackback címe:

https://nyugdijsegitseg.blog.hu/api/trackback/id/tr82566966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

különvélemény 2011.01.08. 11:41:10

"vagyon az ő saját megtakarításuk."

"A fenti állítással szemben - a jogszabályi háttér alapján - azonban kijelenthető, hogy a tőkefedezeti pillérben gyűjtött megtakarítások magántulajdonnak számítanak, azok tulajdonképpen a saját tulajdon egy részének a befektetései a jövőbe."

Rogán nem beszélt magántulajdonról.

Emiatt akár igazad van akár nincs, marad az a megállapítás, hogy görcsösen akarod bizonyítani az álláspontodat.

Mellesleg Rogánnak ebben éppen igaza van, mert nem a megtakarításod, hanem az adód egy részét magánszámlára fizetted.
Ha kiléptél volna, akkor sem lett volna több pénzed, ergo nem te raktad félre, ergo megtakarítani sem tudtad.

mollie 2011.01.08. 12:07:19

Sajátos szemléletmód, miszerint a jogszabály tartalma görcsös bizonyítási kényszert jelent. :)
Rogán éppenhogy a jogszabály ellen nyilatkozott.
A járulék sosem volt adó, hanem befektetés a jövőbe, az értékgarancia-elv szerint: amennyit befizetsz, annak arányában kapsz vissza a jövőben (a magánnyugdíjnál nemcsak arányában, hanem azt is kapod vissza, ez a lényege az egésznek).

különvélemény 2011.01.08. 12:25:08

@mollie: Nem azt írtam, te is csúsztatsz, akárcsak a legtöbben ebben a témában.

"A járulék sosem volt adó"
Ezt mindig mindenki leírja, ok akkor járulék. Most inkább igazad van?

Te takarítottad meg? nem
Igaza volt Rogánnak? igen

"a magánnyugdíjnál nemcsak arányában, hanem azt is kapod vissza, ez a lényege az egésznek"

Erre semmi garanciád nincs, akár csak az államinál.
Ha az állam csődbe megy, emiatt nem tud fizetni nyugdíjat neked, akkor tökmindegy milyen pénztárba fizettél, annak is annyi.
Tehát:
államcsőd, bukta
cégcsőd, bukta

Így 2 lehetőséged is van a buktára, míg az államinál csak 1.

Ez a másik nagy csúsztatás amit hangoztatni szokás, hogy a magán az bombabiztos, bezzeg az állam az ellopja.

Azt kell látni, hogy az állam saját magával kibaxva (lásd folyamatos könyörgés az euban) megcsinálta a magánt, ezzel jogot formáltál a 'járulékod' egy részének magánosítására, amit most visszavesznek, de ellentételezik.
Hogy arányában, vagy sem ezt csak találgatni lehet, nincs az a közgazdász aki megmondja neked mi lesz 20 év múlva.

Ettől függetlenül persze szarabbul járnak az öröklés miatt a magánosok, ezt nem vitatom, de ezt a jogot is az állam adta.

Hannabori 2011.01.08. 12:54:26

@különvélemény:

Szia!

Rogán - a belinkelt riportban - azt nyilatkozta, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon nem az emberek megtakarítása. Ezzel egyenlő, hogy nem az övék, nem a saját tulajdonuk, azaz nem magántulajdon. A manyupokról szóló törvény azonban egyértelműen kimondja, hogy a pénztártag követelése a tulajdonlás elve szerint a pénztártag tulajdona.
Ha az eddig befizetett összeg nem a pénztártag saját megtakarítása lett volna, akkor mivel lenne magyarázható az összeg megörökölhetősége, az összegen felüli hozam részére történő kfizetése (ami után ugye majdnem adóznia is kellett).

Hórusz-h 2011.01.08. 13:01:12

Különvélemény: a járulék és adó nemcsak szavakban különbözik, hanem céljaiban is. A járulékért - vagy más hozzájárulásért - ellenszolgáltatás jár.
És - igen - mi takarítottuk meg, ezért jogos követelést is támaszthatunk vele szemben, amelyet jogszabályok is alátámasztanak.
Ami az államcsődről alkotott véleményedet illeti, nem tudom osztani: nyugdíjat az állam mindig fog fizetni, az a kérdés, hogy mennyit.
Önmagában az, hogy az államtól nyugdíj jár, nem jelenti azt, hogy jut is elegendő.
A felosztó-kirovó rendszerben a befizetéseidet azonnal elköltik, a magánnyugdíjpénztárba utalt megtakarításod viszont megmarad.
Még ha egy részét államcsőd is érinti, akkor is van fedezet.
Ez a különbség a kettő között, alapvetően.

Hannabori 2011.01.08. 13:05:13

@különvélemény:

"Ha az állam csődbe megy, emiatt nem tud fizetni nyugdíjat neked, akkor tökmindegy milyen pénztárba fizettél, annak is annyi.
Tehát:
államcsőd, bukta
cégcsőd, bukta

Így 2 lehetőséged is van a buktára, míg az államinál csak 1."

Nem hiszem, hogy az államcsődre kell készülni. Ha a realitásoknál maradunk, az is elég. Nem most találták ki nálam hozzáértőbbek, hogy a felosztó/kirovó rendszer hazánkban működő formája előbb-utóbb csődbe megy. Ha a gazdasági, demográfiai folyamatok ugyanebben az ütemben haladnak abba az irányba, mint eddig, nem lesz elegendő járulékfizető a jövő nyugdíjasainak, és ehhez nem kell jósolni sem. Egy korábbi blogbejegyzés is foglalkozik azzal, hogy miért szükségszerű az állami nyugdíjak csökkentése. Sajnos nem mindegy, hogy ugyanazt a tortát 10 embernek szelem fel, vagy húsznak.
Én azt gondolom, hogy eleve több lábon kell állni, és az öngondoskodás hagyományát (ha úgy tetszik, jó szokását) megteremteni. Sajnos ezeknek az intézkedéseknek nem ez az üzenete.

különvélemény 2011.01.08. 13:55:38

@Hannabori:
Nem, ezt a gondolatmenetet te vezetted le.
Rogán az idézetben nem mondta, ravaszabb ő annál. :)

különvélemény 2011.01.08. 14:12:18

@Hannabori:
A nyugdíjrendszer mindenhol xar, de nyugaton sem tudnak rá megoldást, marad a gazdaság erősítése, hátha átvészeljük.

Ha körülnézel a neten találsz jó pár nyugati nyugdíjpénzt eltüntető, vagy csődbe ment intézményt.
De az is elég, ha szegény fószer 4000 font helyett, amire számított, csak 1600-at kap, mert valaki valamit rosszul csinált.

Öngondoskodás volt, van, lesz.
itt a félresiklás az volt, hogy a mostani nyugdíjasok eltartására befizetett pénzből ment a mnyp.
Ez nem túl igazságos módszer.

Ha én lettem volna a fidesz, akkor ezt mondom:

Emberek, ja bocs nem így.... :)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ez a lóvé hiányzik a kasszából, tehát két lehetőség van:

1, kivetünk x% adót, ami fedezi ezt a hiányt, ez sajnos jövedelemcsökkenéssel jár mindenkinek
2, megszüntetjük a mnyp-t, ez nem jár jövedelemcsökkenéssel.

Meglátnád, hogy a most véresszájjal buziorbánozó trollok meg sem jelentek volna.

mollie 2011.01.08. 14:33:27

Nem a mnyp okozta a hiány elszaladását. Ajánlom erről a blogbejegyzésemet: nyugdijsegitseg.blog.hu/2011/01/06/egy_kis_attekintes_1
Megtekintheted a parlament honlapján, a mnyp-akat évi 1 %-os GDP-hiánnyal tervezték és havi 8 %-os befizetéssel, de már rögtön 1998-tól 2 évig havi 6 %, majd 7 %, és több év múlva 8 % ment a manyupokhoz. A másik oldalon a rendkívüli nyugdíjemelések, a 13 havi nyugdíj, stb. járultak a nyugdíjak miatti államadóssághoz.
Nem, nem a manyup-konsrukció, az önmagában a jelenlegi GDP-arányos hiány max. egynegyedét okozná.
Most mennyi is a GDP-arányos hiány?
Mennyi is a nyugdíjkassza hiánya?
Vajon mi teszi ki a különbséget?
Azzal kellene törődni, nem a magánmegtakarítások állami büdzsébe terelésével.

különvélemény 2011.01.08. 14:46:37

@mollie:

Látom erről a magánmegtakarításról nem tudsz leszokni. :)

zajvédő faj 2011.01.09. 17:54:06

@különvélemény:
tévedésnek gondolom, hogy csak olyan dolog tekinthető magántulajdonnak, mely jellemezhető a "van pénzed" kifejezéssel. A manyup vagyon a törvényi keretek között rendelkezik az összes polgári jogi ismérvével a talajdonnak. A Rogán állításáról ez nem mondható el.

különvélemény 2011.01.10. 08:34:41

@zajvédő faj:
Bakker iratkozzatok már be egy magyar nyelvtanfolyamra.
süti beállítások módosítása