A társadalombiztosítás átalakításával kapcsolatban semmi biztos nem tudható, azonban vannak olyan nyilatkozatok, amelyek mentén bizonyos lépésekkel előre számolni lehet (és kell is).
Az Index múlt heti cikke is ad bizonyos támpontokat: a Magyar Köztársaság kormányfője egy hete interjút adott a Wall Street Journal-nak és a Dow Jones hírügynökségnek.
„Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból).”- mondta a Dow Jones-nak Orbán Viktor.
A fenti tétel a kormány határozott célja, azt a 2010. december 15. napján megjelent 1281/2010. (XII.15.) Korm. sz. határozat is rögzíti:
„[A Kormány] törvényben rögzített módon biztosítja, hogy nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethető, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíj kifizetésekre lehet fordítani.”
Mit is jelent ez valójában?
Egy időben:
• adott számú járulékbefizetőtől, adott járulékkulcs alapján beszedett nyugdíjjárulék az egyik oldalon
• adott mértékű nyugdíjjáradék kifizetése adott számú nyugdíjas részére a másik oldalon
• úgy, hogy a két oldal különbsége 0.
A prognózisok alapján azonban demográfiailag úgy változik a magyar társadalom, hogy míg egyrészt az élve születések száma drasztikusan csökkent (1975-ben 195e, 1985-ben 130e, 1995-ben 113e, 1998-tól napjainkig 95e-97e között stagnál), addig a várható élettartam, ha fokozatosan is, de növekszik. A tendencia alapján ebből az következik, hogy 20-30-40 évre előrevetítve a „zárt nyugdíjkassza” csak úgy tartható fent, ha:
• Növeljük a nyugdíjjárulékot:
1. a nyugdíjbefizetők számának növelésével (a jelenkori élve születések száma drasztikus növelése, gazdaság „kifehérítésével” több járulékfizető bevonása a rendszerbe, nyugdíjkorhatár emelése)
2. nyugdíjjárulék kulcsok növekedése (ami már most is jelentős mértékű, 34%)
vagy
• Csökkentjük a nyugdíjkiadásokat:
1. a nyugdíjasok számának csökkentésével (az az a nyugdíjkorhatár kitolásával)
2. nyugdíjjáradékok fokozatos csökkentésével
Sem a nyugdíjbefizetők drasztikus növelését, sem a járulékok emelését hosszútávon nem tartom kivitelezhetőnek, így – a zárt rendszer fenntartásához – a nyugdíjkiadások csökkentésével kell reálisan számolni. Tehát 20-40 év távlatában folyamatosan csökkenni fognak a nyugdíjak, szakkifejezéssel csökken a helyettesítési ráta (nyugdíj az életkereslet százalékában), mivel az aktív – inaktív népesség aránya a várható demográfiai változások miatt tovább romlik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aamen 2013.01.22. 10:10:29
a nyugdijnak orokkon orokke nonie kell, mert a harommillio valaszto ezt varja el
teljesen mindegy hogy a jarulekok nonek vagy csokkennek, vagy hogy egyaltalan van-e ebben az orszagban meg jarulekfizeto, abban a pillanatban hogy egy politikus azt mondja hogy nyugdijcsokkentes akkor az holnaptol nem politikus es dolgoznia kellene hogy megeljen
igy aztan elobb fogja a magyar allam az aktivak vesejet piacra dobni es a gyerekeket eladni rabszolganak, mint hogy a nyugdijat csokkentse