Címek

Friss topikok

Archívum

2011.01.20. 10:50 Hannabori

A zárt nyugdíjkasszáról

A társadalombiztosítás átalakításával kapcsolatban semmi biztos nem tudható, azonban vannak olyan nyilatkozatok, amelyek mentén bizonyos lépésekkel előre számolni lehet (és kell is).

Az Index múlt heti cikke is ad bizonyos támpontokat: a Magyar Köztársaság kormányfője egy hete interjút adott a Wall Street Journal-nak és a Dow Jones hírügynökségnek.
„Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból).”- mondta a Dow Jones-nak Orbán Viktor.
A fenti tétel a kormány határozott célja, azt a 2010. december 15. napján megjelent 1281/2010. (XII.15.) Korm. sz. határozat is rögzíti:
„[A Kormány] törvényben rögzített módon biztosítja, hogy nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethető, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíj kifizetésekre lehet fordítani.”
 
Mit is jelent ez valójában?
 
Egy időben:
adott számú járulékbefizetőtől, adott járulékkulcs alapján beszedett nyugdíjjárulék az egyik oldalon
adott mértékű nyugdíjjáradék kifizetése adott számú nyugdíjas részére a másik oldalon
úgy, hogy a két oldal különbsége 0.
A prognózisok alapján azonban demográfiailag úgy változik a magyar társadalom, hogy míg egyrészt az élve születések száma drasztikusan csökkent (1975-ben 195e, 1985-ben 130e, 1995-ben 113e, 1998-tól napjainkig 95e-97e között stagnál), addig a várható élettartam, ha fokozatosan is, de növekszik. A tendencia alapján ebből az következik, hogy 20-30-40 évre előrevetítve a „zárt nyugdíjkassza” csak úgy tartható fent, ha:
Növeljük a nyugdíjjárulékot:
1. a nyugdíjbefizetők számának növelésével (a jelenkori élve születések száma drasztikus növelése, gazdaság „kifehérítésével” több járulékfizető bevonása a rendszerbe, nyugdíjkorhatár emelése)
2. nyugdíjjárulék kulcsok növekedése (ami már most is jelentős mértékű, 34%)
vagy
Csökkentjük a nyugdíjkiadásokat:
1. a nyugdíjasok számának csökkentésével (az az a nyugdíjkorhatár kitolásával)
2. nyugdíjjáradékok fokozatos csökkentésével
Sem a nyugdíjbefizetők drasztikus növelését, sem a járulékok emelését hosszútávon nem tartom kivitelezhetőnek, így – a zárt rendszer fenntartásához – a nyugdíjkiadások csökkentésével kell reálisan számolni. Tehát 20-40 év távlatában folyamatosan csökkenni fognak a nyugdíjak, szakkifejezéssel csökken a helyettesítési ráta (nyugdíj az életkereslet százalékában), mivel az aktív – inaktív népesség aránya a várható demográfiai változások miatt tovább romlik.
 

1 komment

Címkék: társadalombiztosítás demográfia nyugdíjkorhatár nyugdíjjárulék helyettesítési ráta zárt nyugdíjkassza nyugdíjjáradék járulékbefizető élve születések nyugdíj csökkenés


2011.01.19. 11:20 magyi

Mit mutatnak a számok? 2. rész.

Azt ígértük, hogy több napon át kiszámoljuk egy-egy ember várható nyugdíját. Továbbra is két programot használunk. Ezek különböző előfeltevések alapján készültek, ezért a számok programonként nagy eltérést mutatnak. Irányában viszont megegyeznek.

Az első programot a nyugdíjpénztárak készítették és itt található:
http://tajekozodjon.com/nyugdijkalkulator/. Azért használjuk ezt a programot, mert nem csak a jelenleg érvényes szabályok alapján számolja ki a várható nyugdíjat, hanem a régi alapján is. Ez azért fontos, mert ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvény 36.§- t, vagyis eltörli azt a szabályt, hogy a pénztárban maradók elvesztik az állami nyugdíjuk egy jelentős részét, ez a számítás újra relevánssá válik.

A másikat itt találhatjuk: http://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/2010/12/magannyugdijpenztar_menni_vagy_maradni?nl=1

Ez a program talán még fontosabb szempont alapján készült. Azt feltételezi, hogy 20-40 év múlva folyamatosan csökkenni fognak a nyugdíjak, szakkifejezéssel csökken a helyettesítési ráta (az életkereset mekkora százaléka a nyugdíj), mert az aktív - inaktív dolgozók aránya a várható demográfiai változások miatt tovább romlik.

Nézzük a második embert. Férfi, 31 éves, egyetemre járt, és közben is dolgozott már. 10 év szolgálati ideje van. Most 375 ezer forint a bruttó fizetése. 65 évesen megy nyugdíjba. Jelenleg 1. 400 ezer forintja van a nyugdíjpénztárban. 3%-os nettó reálhozammal számoltuk ki.

Állandó 66%-os helyettesítési ráta (a jelenlegi marad a következő 40 évben)

Pénztártag marad és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Visszalép a tisztán állami rendszerbe, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

163 026

 211 266

270 580

 

Csökkenő helyettesítési ráta

 

Pénztártag marad, és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Visszalép a tisztán állami rendszerbe, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

saját számítás

 

178 927

131 116

270 708

         

 A számok jól mutatják. Ennek a fiatalembernek, ha 24 év múlva nyugdíjba megy s tényleg a kétharmadára csökken a helyettesítési ráta, az AB döntéstől függetlenül is a nyugdíjpénztárban maradás az érdeke.

 

Szólj hozzá!

Címkék: döntés számok ab nyugdíjas állami állandó ráta pénztártag csökkenő helyettesítési


2011.01.17. 13:36 magyi

Mit mutatnak a számok? 1.rész

A mai naptól kezdve, több napon át, kiszámoljuk egy-egy ember várható nyugdíját. Két programot használunk. Ezek különböző előfeltevések alapján készültek. Ezért a számok nagyságrendje eltér egymástól.

Az első programot a nyugdíjpénztárak készítették és itt található: http://tajekozodjon.com/
(a kalkulátor elérhetősége: http://tajekozodjon.com/nyugdijkalkulator/). Azért használjuk ezt a programot, mert nem csak a jelenleg érvényes szabályok alapján számolja ki a várható nyugdíjat, hanem a régi alapján is. Ez azért fontos, mert ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvény 36.§- t, vagyis eltörli azt a szabályt, hogy a pénztárban maradók elvesztik az állami nyugdíjuk egy jelentős részét, ez a számítás újra aktuálissá válik.

 A másikat itt találhatjuk:

http://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/2010/12/magannyugdijpenztar_menni_vagy_maradni?nl=1

Ez a program talán még fontosabb szempont alapján készült. Azt feltételezi, hogy 20-40 év múlva folyamatosan csökkenni fognak a nyugdíjak, szakkifejezéssel a helyettesítési ráta (az életkereset hány százaléka a nyugdíj), mert az aktív - inaktív dolgozók aránya a várható demográfiai változások miatt tovább romlik.

Nézzük az első embert. Férfi, 28 éves, egyetemre járt, és közben is dolgozott már. 5 év szolgálati ideje van. Most 187 ezer forint a bruttó fizetése, amely az évek során nöni fog. 65 évesen megy nyugdíjba. Jelenleg 980 ezer forintja van a nyugdíjpénztárban. 3%-os nettó reálhozammal számoltuk ki.

 

Állandó 66%-os helyettesítési ráta (a jelenlegi marad a következő 40 évben)

Pénztártag marad és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Átlép és csak állami nyugdíja lesz, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

126 718

 178 522

216 349

 

Csökkenő helyettesítési ráta

Összes nyugdíj (65 év elérése esetén)

Pénztártag marad és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Átlép és csak állami nyugdíja lesz, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

saját számítás

104 733

64 795

150 000

 

A számok jól mutatják. Ez a fiatalember, ha 37 év múlva nyugdíjba megy s tényleg a kétharmadára csökken a helyettesítési ráta, maradjon az AB döntéstől függetlenül is a nyugdíjpénztárban.

 

4 komment

Címkék: döntés nyugdíj számolás állami magán ráta helyettesítési


süti beállítások módosítása