Címek

Friss topikok

Archívum


2012.01.01. 14:14 Hannabori

Egy újabb nehéz (?!) döntés...

 Figyelve a történéseket, újból aktuális megnyitni blogunkat. A helyzet annyiban nem változott, hogy a magánnyugdíj-pénztárban maradók ismét döntés előtt állnak, és hogy e döntés nehéz vagy sem, mindenki döntse el maga. Mi mindenesetre megpróbálunk segíteni, hogy a döntés könnyebb legyen. 

Közel egy éve a törvényalkotók átalakították a nyugdíjrendszert, és "A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról" szóló 2010. évi CLIV. törvény rendelkezései alapján a mintegy 3 millió pénztártag száma 102 ezerre csökkent.

A hivatkozott jogszabály 36. §-a nem hagyta meg a valóban szabad döntést, hiszen a maradó tagokat - a munkáltatói befizetések fenntartása mellett - a jövőre nézve 2011. december 1. napjától teljes mértékben kizárta az állami nyugdíjrendszerből.

A 2010. évi CLIV. törvény 36. §-a "A társadalombiztosítási nyugellátásról" szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 2. §-át az alábbi (6) bekezdéssel egészítette ki:

 

"(6) Az a személy, aki

a) 2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően,

b) 2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően

a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult.”

 

Ez a rendelkezés gyakorlatilag a maradó pénztártagoktól megvonta az állami nyugdíjrendszer előnyeit azzal, hogy a mindösszesen 34%-os nyugdíjjárulék befizetésből 24%-ot ezen pénztártagok munkáltatói utánuk az állami nyugdíjalapba fizetnek. A törvény ezen rendelkezésének alkotmányosságát - több másik mellett - különböző szervezetek és magánszemélyek támadták, blogunk korábbi bejegyzésekben foglalkozott is a várható alkotmánybírósági döntésről, annak esetleges következményeiről. Figyelemmel a hivatkozott szabályozásra, sokan csak emiatt - nem önként és szabad meggyőződésükből - döntöttek az átlépésről, és hagyták ott korábban választott magánnyugdíj-pénztárukat. Sokan közülük éltek az általunk is többször belinkelt jognyilatkozat letétbe helyezésének intézményével, azt gondolom, hogy a mostani történéseket látva nem hiába tették ezt.

 

Mi történt az elmúlt egy évben?

 

Az Alkotmánybíróság - bár többször elővette az ügyet, határozattervezeteket készítettek - mégsem határozott, 2011. december 28-án - amikor a jogszabály adta keretek között erre utoljára lehetett volna lehetősége - nem vette fel a döntés ódiumát.

 

Ezt megelőzően azonban az Országgyűlés meglepő döntést hozott:

2011. december 23. napján elfogadták a 2011. évi CXCIV. törvényt Magyarország gazdasági stabilitásáról. E törvénnyel több jogszabályt - köztük a Tny.-t - is módosították. A törvény 49. § (9) bekezdése eltörölni rendeli a számos esetben támadott és a 2010. évi CLIV. törvény 36. §-ával bevezetett fent idézett rendelkezést (Tny. 2. § (6) bekezdését), amely a maradó pénztártagokat 2011. december 1. napjától kizárta a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből. A törvény megnyitotta újból a lehetőséget arra, hogy a magánnyugdíj-pénztártagok áttérjenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (49. § (6) bekezdése), erre 2012. március 31. napjáig van lehetőség, és a tagok eddigi kötelező tagdíját (10%) véglegesen átirányította a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

A törvény indokolása kimondja, hogy "összhangban a kötelező tagdíjfizetésre vonatkozó rendelkezések megszűnésével indokolt megteremteni a magánnyugdíj-pénztári tagok visszalépési lehetőségét. Visszalépés esetén a tag pénztártagsága alatt összegyűjtött tagdíj-kiegészítést a tag rendelkezése szerint részére ki kell fizetni, vagy önkéntes pénztárba, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe kell utalni. A kötelező tagdíjfizetés megszüntetésével, valamint adő szabály, mely szerint aki korábban pénztártag maradt, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépési lehetőség megteremtésével egyidejűleg a kiszerződés jogintézménye (tehát, az, aki a magánnyugdíjpénztárban maradt, így 2012. januárjától elért keresetei, jövedelmei nem számítanak be a majdani állami nyugdíjába), hatályon kívül helyezésre kerül, mivel a 10% egyéni járulékfizetés a továbbiakban nyugdíjjogosultságot keletkeztet."

 

Összegezve: az eddig megismert és törvényi szintre emelt szabályozásból tehát az derül ki, hogy ismét megnyílt a kapu az állami nyugdíjrendszerbe, de tekintettel arra, hogy mind az pénztártagokat, mind a korábban átlépőket az állami nyugdíjrendszer azonos módon kezeli (hiszen azonos a befizetésük mértéke is), a mai napig pénztárukban maradóknak semmi okuk nincsen a váltásra.

7 komment

Címkék: döntés nyugdíj alkotmánybíróság állami társadalombiztosítás országgyűlés nyugdíjpénztár magánnyugdíj


2011.01.24. 13:11 magyi

Most már mindenkinek döntenie kell!

Közeledik a hó vége. Most már mindenkinek döntenie kell. Megy vagy marad.

Sokan, sok helyen leírták, akiknek csak pár évük van a nyugdíjig, és jelentős összeg van a pénztári számlájukon, maradjanak. A fiataloknak is érdemes maradni, hiszen nem lehet tudni, hogy milyen szabályok lesznek érvényesek 25-50 év múlva, mire nyugdíjba mennek. Valószínűleg jelentősen megnő a nyugdíjkorhatár és érezhetően alacsonyabbak lesznek az állami nyugdíjak.
De mit tegyenek a 40 és 50 év közöttiek? Nekik számolniuk kell. S a számolás, természetesen attól is függ, hogy az Alkotmánybíróság hogyan fog dönteni. S persze a felhalmozott tőkétől is. Akinek négy millió forint feletti pénze van, ne hezitáljon, maradjon pénztártag. De mit tegyen, kinek csak 2-3 millió forint gyűlt össze? Hiszen az ő nyugdíjuk egyértelműen az AB döntéstől függ.
Ugyan nagy valószínűséggel megsemmisíti az Alkotmánybíróság a diszkriminatív szabályokat, de nem tudjuk, hogy mikor.  Erről már részletesen írtunk:
Mindenestre már csak pár nap maradt, hogy a még mindig közel 3 millió ember eldöntse, marad, vagy az igen kockázatos állami nyugdíjat választja-e.
Aki kényszer hatása alatt az államit választja, csak peres úton fog tudni a magánnyugdíj-rendszerbe visszakerülni. Fontos, hogy legalább a jogfenntartó nyilatkozatot töltsék ki, s ellenjegyeztessék egy ügyvéddel. Itt például találhatunk egy nyilatkozatmintát:
Ne feledjük: abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi a diszkriminatív szolgálati idő-számítást, és aki a későbbiekben szeretné érvényesíteni – tévedés, megtévesztés, kényszer, stb. miatt – az érvénytelenség jogkövetkezményeit, azaz kéri az eredeti állapot helyreállítását, bizonyítani köteles, hogy e törvényi előírás nélkül magánnyugdíjpénztári tag maradt volna.  E jogfenntartó nyilatkozat aláírására tehát ugyancsak a január 31-i határidő érvényes.
A magunk részéről azért is javasoljuk az ügyvédi letétbe helyezést a Nyugdíjfolyósítónak történő megküldés helyett, mert míg az ONyF szervei ezt nem kötelesek átvenni és „kezelni”, az ügyvédi letét önmagában is bizonyítékul szolgál a jogfenntartó nyilatkozat aláírására, annak időpontjára és amennyiben szükséges, a letét bármikor felszabadítható. 

Szólj hozzá!

Címkék: döntés ab fiatalok állami ügyvédi idősebbek magánnyugdíj jogfenntartás letét


2011.01.19. 11:20 magyi

Mit mutatnak a számok? 2. rész.

Azt ígértük, hogy több napon át kiszámoljuk egy-egy ember várható nyugdíját. Továbbra is két programot használunk. Ezek különböző előfeltevések alapján készültek, ezért a számok programonként nagy eltérést mutatnak. Irányában viszont megegyeznek.

Az első programot a nyugdíjpénztárak készítették és itt található:
http://tajekozodjon.com/nyugdijkalkulator/. Azért használjuk ezt a programot, mert nem csak a jelenleg érvényes szabályok alapján számolja ki a várható nyugdíjat, hanem a régi alapján is. Ez azért fontos, mert ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvény 36.§- t, vagyis eltörli azt a szabályt, hogy a pénztárban maradók elvesztik az állami nyugdíjuk egy jelentős részét, ez a számítás újra relevánssá válik.

A másikat itt találhatjuk: http://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/2010/12/magannyugdijpenztar_menni_vagy_maradni?nl=1

Ez a program talán még fontosabb szempont alapján készült. Azt feltételezi, hogy 20-40 év múlva folyamatosan csökkenni fognak a nyugdíjak, szakkifejezéssel csökken a helyettesítési ráta (az életkereset mekkora százaléka a nyugdíj), mert az aktív - inaktív dolgozók aránya a várható demográfiai változások miatt tovább romlik.

Nézzük a második embert. Férfi, 31 éves, egyetemre járt, és közben is dolgozott már. 10 év szolgálati ideje van. Most 375 ezer forint a bruttó fizetése. 65 évesen megy nyugdíjba. Jelenleg 1. 400 ezer forintja van a nyugdíjpénztárban. 3%-os nettó reálhozammal számoltuk ki.

Állandó 66%-os helyettesítési ráta (a jelenlegi marad a következő 40 évben)

Pénztártag marad és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Visszalép a tisztán állami rendszerbe, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

163 026

 211 266

270 580

 

Csökkenő helyettesítési ráta

 

Pénztártag marad, és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Visszalép a tisztán állami rendszerbe, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

saját számítás

 

178 927

131 116

270 708

         

 A számok jól mutatják. Ennek a fiatalembernek, ha 24 év múlva nyugdíjba megy s tényleg a kétharmadára csökken a helyettesítési ráta, az AB döntéstől függetlenül is a nyugdíjpénztárban maradás az érdeke.

 

Szólj hozzá!

Címkék: döntés számok ab nyugdíjas állami állandó ráta pénztártag csökkenő helyettesítési


2011.01.17. 13:36 magyi

Mit mutatnak a számok? 1.rész

A mai naptól kezdve, több napon át, kiszámoljuk egy-egy ember várható nyugdíját. Két programot használunk. Ezek különböző előfeltevések alapján készültek. Ezért a számok nagyságrendje eltér egymástól.

Az első programot a nyugdíjpénztárak készítették és itt található: http://tajekozodjon.com/
(a kalkulátor elérhetősége: http://tajekozodjon.com/nyugdijkalkulator/). Azért használjuk ezt a programot, mert nem csak a jelenleg érvényes szabályok alapján számolja ki a várható nyugdíjat, hanem a régi alapján is. Ez azért fontos, mert ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvény 36.§- t, vagyis eltörli azt a szabályt, hogy a pénztárban maradók elvesztik az állami nyugdíjuk egy jelentős részét, ez a számítás újra aktuálissá válik.

 A másikat itt találhatjuk:

http://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/2010/12/magannyugdijpenztar_menni_vagy_maradni?nl=1

Ez a program talán még fontosabb szempont alapján készült. Azt feltételezi, hogy 20-40 év múlva folyamatosan csökkenni fognak a nyugdíjak, szakkifejezéssel a helyettesítési ráta (az életkereset hány százaléka a nyugdíj), mert az aktív - inaktív dolgozók aránya a várható demográfiai változások miatt tovább romlik.

Nézzük az első embert. Férfi, 28 éves, egyetemre járt, és közben is dolgozott már. 5 év szolgálati ideje van. Most 187 ezer forint a bruttó fizetése, amely az évek során nöni fog. 65 évesen megy nyugdíjba. Jelenleg 980 ezer forintja van a nyugdíjpénztárban. 3%-os nettó reálhozammal számoltuk ki.

 

Állandó 66%-os helyettesítési ráta (a jelenlegi marad a következő 40 évben)

Pénztártag marad és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Átlép és csak állami nyugdíja lesz, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

126 718

 178 522

216 349

 

Csökkenő helyettesítési ráta

Összes nyugdíj (65 év elérése esetén)

Pénztártag marad és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Átlép és csak állami nyugdíja lesz, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

saját számítás

104 733

64 795

150 000

 

A számok jól mutatják. Ez a fiatalember, ha 37 év múlva nyugdíjba megy s tényleg a kétharmadára csökken a helyettesítési ráta, maradjon az AB döntéstől függetlenül is a nyugdíjpénztárban.

 

4 komment

Címkék: döntés nyugdíj számolás állami magán ráta helyettesítési


2011.01.09. 18:11 magyi

Milyen szempontok alapján döntsenek a magánnyugdíjpénztár-tagok?

H    Holnap kiderül, hogy az Alkotmánybíróság megtárgyalja-e a közeljövőben a számtalan magán és egyéb (SZEMA, Stabilitás, MSZP) beadványt, amelyek a nyugdíj-csomag két fontos részének a megsemmisítését kérik:

január végéig kell a tagoknak dönteniük arról, hogy maradnak-e a pénztárakban               vagy átmennek a teljesen állami rendszerbe, mindezt személyesen
ezt a döntést erősen befolyásolja az a passzus, amely szerint elvesztik a                       későbbiekben az állami nyugdíjuknál a szolgálati időt, vagyis radikálisan csökkenne az         állami nyugdíjuk.
A beadványok megtalálhatóak az interneten, pl.:
Ezért arról nem írok, hogy miért alkotmányellenes, hogy egy hónapon belül, személyesen kell nyilatkozni, és hogy a kormány többség szerint a pénztárakban maradók elvesztik az állami nyugdíjukat.
Viszont a pénztártagok számára életbevágóan fontos, hogy még január vége előtt döntsön az Alkotmánybíróság. Hiszen a döntés nélkül azt kell mérlegelniük, hogy lesz-e a közeljövőben, még a nyugdíjas éveik előtt olyan kormány, amely helyreállítja a törvényes rendet.
Számtalan kalkulátort találhatunk már az interneten, amely segíthet a döntésben. Pl.:
De ezek mindegyike a jelenlegi szabályok alapján készült. Mire a mostani 20-50 év közöttiek nyugdíjba mennek, ezek a szabályok a demográfiai változások miatt, nagy valószínűséggel, megváltoznak: a nyugdíjkorhatár várhatóan magasabb lesz, a nyugdíj meg kevesebb.
 Egyes becslések szerint a jövedelem egyharmadára, felére is lecsökkenhet. Persze ez erősen függ a pénztártag életkorától, hiszen 30 év múlva egy még elöregedettebb társadalomban fogunk élni.
Ha holnap úgy dönt az Alkotmánybíróság, hogy még ebben a hónapban megtárgyalja az indítványokat, reményeink szerint nem csak a demokráciába vetett hitünk térhet vissza, hanem sok ember kikerülhet abból a csapdából, amelyben most joggal érezheti magát.

Szólj hozzá!

Címkék: döntés alkotmánybíróság csapda kalkulátorok ab beadványok


2011.01.04. 16:12 mollie

Miben segíthet ez a blog?

 

 Amint ismeretes, az Országgyűlés 2010. decemberében elfogadta a a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztárválasztás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényt, amely meg is jelent a Magyar Közlöny 2010. évi 194. számában. 

Akik szeretnék magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartani, 2010. január 31-ig nyilatkozattételre kötelezettek a Nyugdíjfolyósító ügyfélszolgálatain (bár bizonyos, igen szűk körű kivételt a törvény tartalmaz, ők február 28-áig adhatják le nyilatkozataikat).

Akik nem kívánják magánpénztári tagságukat fenntartani, nincs teendőjük: a nyilatkozattétel elmaradása automatikus átlépést jelent az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. 

Menni vagy maradni? Nehéz döntés. 

Sokakban merültek fel kérdések, sokan tanácstalanok. Úgy gondoljuk, hogy a rendelkezésre álló - sokszor ellentmondó -  információk sem adnak mindig elegendő alapot, így ezt a döntést kívánják e blog szerzői megkönnyíteni.

                

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: közélet választás döntés nyugdíjpénztár magánnyugdíj manyup nyugdíjsegítség


süti beállítások módosítása