Címek

Friss topikok

Archívum


2012.01.02. 21:35 Hórusz-h

Akkor döntött az Alkotmánybíróság vagy mégsem döntött?

Korábbi, tavaly januári cikkünkben azt taglaltuk, mit fog tenni az Alkotmánybíróság és annak mi lehet a következménye.
Nem vitás, hogy alkotmányellenes rendelkezést tartalmazott a 2010. évi CLIV. törvény 36.§-a, amikor az állami társadalombiztosítási rendszerből kiszerződéssel fenyegette a magánnyugdíj-pénztárban maradni akarókat, ám amely cikkelyt a Parlament 2011. december 30-án hatályon kívül is helyezett, s ily módon nem élt hosszú életet . De vajon ehhez a döntéshez volt-e köze az Alkotmánybíróságnak?

Úgy gondolom, igen, volt, nem is kevés, annak ellenére, hogy a sajtóban és a közvéleményben mintha ellenkező álláspont fogalmazódott volna meg.

Az Alkotmánybíróság tavaly év közben nem maradt tétlen. Beadványok százai érkeztek főként a törvény  diszkriminatív jellege miatt. Több hónapos huzavona után, amely arról szólt, hogy egyáltalán van-e joga az AB-nak dönteni a kérdésben, még augusztusban szellőztették meg, hogy elkészültek a határozattervezettel, amelyben az állt, hogy a vitatott szabályt – a pénztárban maradók teljes kizárását az állami rendszerből, annak ellenére, hogy a munkáltató továbbra is hozzájárulást fizet utánuk az állami kasszába – nagy többséggel meg kívánják semmisíteni.  Paczolay Péter épp a mai napon közzétett interjújában erősítette meg, hogy az Origo értesülései pontosak voltak „Szivárogtatás mindig volt, de ami a nyáron történt, az túlment minden határon: arra még nem volt példa, hogy teljes határozattervezet kerüljön a szerkesztőségekhez, minisztériumokhoz.”

Az AB határozata  kimondta volna, hogy semmis a kormány kezdeményezésére a parlament által decemberben elfogadott törvénynek az a része, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól. Ezzel azok is  jogosulttá váltak volna az állami nyugdíj arányos részére, akik pénztári tagok maradtak. A másik pont, amelyet a határozattervezet tartalmazott, kimondta volna, hogy bár a munkáltatói járulékot a 2010-es törvény átkeresztelte nyugdíj-hozzájárulássá, ám ez az AB szerint nem változtatott annak jellegén,  mert ha továbbra is a nyugdíjkasszába folyó közteherről van szó, az továbbra is nyugdíjjogosultságra jogosít. Tudomásom szerint az AB-hoz érkezett beadványok egyébként is a törvénynek e két pontját tartották zömében alkotmányellenesnek.


Ez már a múlt, mint tudjuk, ezt a határozattervezetet végül nem fogadták el, ugyanis ezt követően néhány napon belül megérkeztek az AB újonnan delegált tagjai, és az AB – egészen december utolsó munkanapjáig – a közvélemény tudtával nem foglalkozott a kérdéssel tovább.


Ugyanakkor elégségesnek bizonyult a  kiszivárgott és a sajtóban is megjelent hír ahhoz, hogy a Parlament maga lépjen, néhány nappal megelőzve az  Alkotmánybíróságot, amikor december közepén a már taglalt módon saját rendelkezését szüntette meg, és törölte a „kiszerződés” intézményét a nyugdíjtörvényből.
Ezért az AB december végén már csupán azt konstatálhatta, hogy a határozattervezetében szereplő megsemmisítési körülmények  okafogyottá váltak, hiszen addigra benyújtott törvényjavaslat született a korábbi törvény  alkotmányellenes  rendelkezéseinek megváltoztatásáról. Az AB így határozatot nem  hozott, a Parlament pedig elkerült egy egyértelmű újabb törvényi megsemmisítést.

Továbbra is az a véleményem, mindez az Alkotmánybíróság megszellőztetett és még 2011-ben elfogadásra előterjesztett határozattervezetének köszönhető, így – bár a végső döntést formailag nem az AB mondta ki – a testület ebben az esetben is elvárható módon cselekedett, bár nem éppen akkor és úgy, ahogyan arra sokan számítottak. Nincs többé „kiszerződés”, a megmaradt – egyelőre 102 ezer főt kitvő – pénztári tagok vagyona is megmaradt, igaz, ez utóbbit nehéz lett volna beterelni az állami kasszába, amennyiben ők nem akarják.

Mindez azért fontos, mert bár időközben változtak az alkotmánybírósági beadványok szabályai, továbbra sem tűnik reménytelennek  az AB-tól alkotmányos jogorvoslatot kérni, amennyiben az adott jogszabály valóban alkotmányellenes.  Tartok tőle, hogy magánnyugdíj-ügyben még találkozhatunk ilyennel a jövőben, ám  a részletes szabályok egyelőre még nem láttak napvilágot.
Erre maga Paczolay Péter is utal a hivatkozott interjúban: „Az érintettek, vagyis az indítványozók nevében nem beszélhetek, de 2012 első három hónapjában számukra is nyitva áll majd az a lehetőség, hogy nemcsak egy sérelmes bírói döntés esetén, hanem pusztán jogi érdek igazolása mellett az utólagos normakontrollra irányuló kérelmüket megújítsák. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy van egy széles kör, akiknek a jogi érdeke igen könnyen bizonyítható. Arra számítok, hogy ezek az ügyek vissza fognak jönni.”
 

A meccs tehát nincs lefutva…

Szólj hozzá!

Címkék: nyugdíj alkotmánybíróság ab állami magánnyugdíj pénztár magánnyugdíj pénztárban maradók kiszerződés


2011.01.24. 13:11 magyi

Most már mindenkinek döntenie kell!

Közeledik a hó vége. Most már mindenkinek döntenie kell. Megy vagy marad.

Sokan, sok helyen leírták, akiknek csak pár évük van a nyugdíjig, és jelentős összeg van a pénztári számlájukon, maradjanak. A fiataloknak is érdemes maradni, hiszen nem lehet tudni, hogy milyen szabályok lesznek érvényesek 25-50 év múlva, mire nyugdíjba mennek. Valószínűleg jelentősen megnő a nyugdíjkorhatár és érezhetően alacsonyabbak lesznek az állami nyugdíjak.
De mit tegyenek a 40 és 50 év közöttiek? Nekik számolniuk kell. S a számolás, természetesen attól is függ, hogy az Alkotmánybíróság hogyan fog dönteni. S persze a felhalmozott tőkétől is. Akinek négy millió forint feletti pénze van, ne hezitáljon, maradjon pénztártag. De mit tegyen, kinek csak 2-3 millió forint gyűlt össze? Hiszen az ő nyugdíjuk egyértelműen az AB döntéstől függ.
Ugyan nagy valószínűséggel megsemmisíti az Alkotmánybíróság a diszkriminatív szabályokat, de nem tudjuk, hogy mikor.  Erről már részletesen írtunk:
Mindenestre már csak pár nap maradt, hogy a még mindig közel 3 millió ember eldöntse, marad, vagy az igen kockázatos állami nyugdíjat választja-e.
Aki kényszer hatása alatt az államit választja, csak peres úton fog tudni a magánnyugdíj-rendszerbe visszakerülni. Fontos, hogy legalább a jogfenntartó nyilatkozatot töltsék ki, s ellenjegyeztessék egy ügyvéddel. Itt például találhatunk egy nyilatkozatmintát:
Ne feledjük: abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi a diszkriminatív szolgálati idő-számítást, és aki a későbbiekben szeretné érvényesíteni – tévedés, megtévesztés, kényszer, stb. miatt – az érvénytelenség jogkövetkezményeit, azaz kéri az eredeti állapot helyreállítását, bizonyítani köteles, hogy e törvényi előírás nélkül magánnyugdíjpénztári tag maradt volna.  E jogfenntartó nyilatkozat aláírására tehát ugyancsak a január 31-i határidő érvényes.
A magunk részéről azért is javasoljuk az ügyvédi letétbe helyezést a Nyugdíjfolyósítónak történő megküldés helyett, mert míg az ONyF szervei ezt nem kötelesek átvenni és „kezelni”, az ügyvédi letét önmagában is bizonyítékul szolgál a jogfenntartó nyilatkozat aláírására, annak időpontjára és amennyiben szükséges, a letét bármikor felszabadítható. 

Szólj hozzá!

Címkék: döntés ab fiatalok állami ügyvédi idősebbek magánnyugdíj jogfenntartás letét


2011.01.19. 11:20 magyi

Mit mutatnak a számok? 2. rész.

Azt ígértük, hogy több napon át kiszámoljuk egy-egy ember várható nyugdíját. Továbbra is két programot használunk. Ezek különböző előfeltevések alapján készültek, ezért a számok programonként nagy eltérést mutatnak. Irányában viszont megegyeznek.

Az első programot a nyugdíjpénztárak készítették és itt található:
http://tajekozodjon.com/nyugdijkalkulator/. Azért használjuk ezt a programot, mert nem csak a jelenleg érvényes szabályok alapján számolja ki a várható nyugdíjat, hanem a régi alapján is. Ez azért fontos, mert ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvény 36.§- t, vagyis eltörli azt a szabályt, hogy a pénztárban maradók elvesztik az állami nyugdíjuk egy jelentős részét, ez a számítás újra relevánssá válik.

A másikat itt találhatjuk: http://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/2010/12/magannyugdijpenztar_menni_vagy_maradni?nl=1

Ez a program talán még fontosabb szempont alapján készült. Azt feltételezi, hogy 20-40 év múlva folyamatosan csökkenni fognak a nyugdíjak, szakkifejezéssel csökken a helyettesítési ráta (az életkereset mekkora százaléka a nyugdíj), mert az aktív - inaktív dolgozók aránya a várható demográfiai változások miatt tovább romlik.

Nézzük a második embert. Férfi, 31 éves, egyetemre járt, és közben is dolgozott már. 10 év szolgálati ideje van. Most 375 ezer forint a bruttó fizetése. 65 évesen megy nyugdíjba. Jelenleg 1. 400 ezer forintja van a nyugdíjpénztárban. 3%-os nettó reálhozammal számoltuk ki.

Állandó 66%-os helyettesítési ráta (a jelenlegi marad a következő 40 évben)

Pénztártag marad és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Visszalép a tisztán állami rendszerbe, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

163 026

 211 266

270 580

 

Csökkenő helyettesítési ráta

 

Pénztártag marad, és a 36.§-t nem törli el az AB, Ft

Visszalép a tisztán állami rendszerbe, Ft

Pénztártag marad és nem veszti el a szolgálati idejét (várható AB döntés), Ft

saját számítás

 

178 927

131 116

270 708

         

 A számok jól mutatják. Ennek a fiatalembernek, ha 24 év múlva nyugdíjba megy s tényleg a kétharmadára csökken a helyettesítési ráta, az AB döntéstől függetlenül is a nyugdíjpénztárban maradás az érdeke.

 

Szólj hozzá!

Címkék: döntés számok ab nyugdíjas állami állandó ráta pénztártag csökkenő helyettesítési


2011.01.10. 13:02 mollie

Még egyszer a jogfenntartásról

 A mai napon megjelent az Origon az a hír, amely szerint legkorábban februárban várható az Alkotmánybíróság döntése a nyugdíjtörvények alkotmányosságáról. 

Sereg András, az AB szóvivője szerint korábban már több példa is volt az AB soronkívüli eljárására, ez esetben is a legrövidebb ügymenet másfél-két hónap. 
Egyelőre – e bejegyzés írásakor – az AB még a soronkívüliségről sem döntött. 
 
Ismét hangsúlyozzuk: aki úgy érzi, hogy a törvény 36.§-ában foglaltak – azaz 2011. december 1-től kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő „kiszerződés” – miatt lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, tehát nem akarja kockáztatni a korábbi szabályok szerint az állami nyugdíjból járó 75 %-ot, jogfenntartással élhet. Ez a jogfenntartás az új hírek – az AB döntésének elhúzódása – fényében az eddigieknél is fontosabbá válhat. 
 
A jogfenntartó nyilatkozatról már korábbi blogbejegyzésünkben írtunk.
A  Stabilitás által január 6-án közzétett és ajánlott nyilatkozatról az Index is ír .
 
A bejegyzésben már foglalkoztunk azzal, hogy míg a Stabilitás azt javasolja, hogy a nyilatkozatot aláírva, ajánlott levélként küldjék meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, a Szema által javasolt nyilatkozat ezen túlmegy és ügyvédi letétbe ajánlja helyezni a nyilatkozatot. 
 
A magunk részéről az utóbbi megoldást tanácsoltuk és ezt javasoljuk most is. 
Egyetértünk ugyanis az Index cikkében foglaltakkal, miszerint:
„A Napi által megkeresett jogászok szerint azonban ez a megoldás [ti az ONyF-nek megküldött nyilatkozat] sokkal inkább arra szolgálhat, hogy bizonyítsa a visszalépésre vonatkozó kényszert. Kérdésesnek tartják azonban, hogy ebben a formában mennyire lehet hatékony az eljárás, az ONYF-nek ugyanis (a befogási kényszerre vonatkozó előírás híján) van módja arra, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja ezeket a "nyilatkozatokat". Amennyiben a Stabilitás gyűjti azokat a tagokat, akik ezzel egyértelműen jelzik, hogy csak kényszer hatására nem maradtak a magánkasszáknál, ez hasznos lehet a jogszabályt megtámadó eljárásoknál.”
 
Továbbra is az a véleményünk, hogy az ONyF – mint végrehajtó hatósági szervezet – nem jogosult ezen nyilatkozatok átvételére, sőt, továbbítására sem, így az odaküldés „előszereteti” értékkel igen,  de jogi  relevanciával nem bír. 
Az ügyvédi letétbe helyezett nyilatkozatok viszont – perindítás esetén – teljes bizonyító erővel tanúsítják a nyilatkozattétel időpontját és az abban foglaltakat. 
 
Blogunk szerzői felvették a kapcsolatot gyakorló ügyvédekkel, akik állnak rendelkezésre a jogfenntartó nyilatkozatok ellenjegyzése és okirati letétbe helyezése érdekében, amennyiben azokat a nyilatkozók előttük írják alá. 
 
Kiegészítés: A blogbejegyzés megjelenése óta látott napvilágot ez a cikk, amely szerint "A Fiumei úti Budapest Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a Stabilitás Pénztárszövetség által készített, a nyugdíjpénztári tagság fenntartására vonatkozó nyilatkozatot a vonatkozó kormányrendeletre hivatkozva." A cikkből kitűnően a PSZÁF is hasonlóan reagált.
http://www.vg.hu/penzugy/megtakaritas/nem-fogadta-el-a-stabilitas-nyilatkozatat-a-nyugdijbiztosito-337835

Szólj hozzá!

Címkék: alkotmánybíróság ab nyilatkozat stabilitás mnyp magánnyugdíj onyf jogfenntartás jogfenntartó nyilatkozat


süti beállítások módosítása