Címek

Friss topikok

Archívum


2011.01.10. 13:02 mollie

Még egyszer a jogfenntartásról

 A mai napon megjelent az Origon az a hír, amely szerint legkorábban februárban várható az Alkotmánybíróság döntése a nyugdíjtörvények alkotmányosságáról. 

Sereg András, az AB szóvivője szerint korábban már több példa is volt az AB soronkívüli eljárására, ez esetben is a legrövidebb ügymenet másfél-két hónap. 
Egyelőre – e bejegyzés írásakor – az AB még a soronkívüliségről sem döntött. 
 
Ismét hangsúlyozzuk: aki úgy érzi, hogy a törvény 36.§-ában foglaltak – azaz 2011. december 1-től kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő „kiszerződés” – miatt lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, tehát nem akarja kockáztatni a korábbi szabályok szerint az állami nyugdíjból járó 75 %-ot, jogfenntartással élhet. Ez a jogfenntartás az új hírek – az AB döntésének elhúzódása – fényében az eddigieknél is fontosabbá válhat. 
 
A jogfenntartó nyilatkozatról már korábbi blogbejegyzésünkben írtunk.
A  Stabilitás által január 6-án közzétett és ajánlott nyilatkozatról az Index is ír .
 
A bejegyzésben már foglalkoztunk azzal, hogy míg a Stabilitás azt javasolja, hogy a nyilatkozatot aláírva, ajánlott levélként küldjék meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, a Szema által javasolt nyilatkozat ezen túlmegy és ügyvédi letétbe ajánlja helyezni a nyilatkozatot. 
 
A magunk részéről az utóbbi megoldást tanácsoltuk és ezt javasoljuk most is. 
Egyetértünk ugyanis az Index cikkében foglaltakkal, miszerint:
„A Napi által megkeresett jogászok szerint azonban ez a megoldás [ti az ONyF-nek megküldött nyilatkozat] sokkal inkább arra szolgálhat, hogy bizonyítsa a visszalépésre vonatkozó kényszert. Kérdésesnek tartják azonban, hogy ebben a formában mennyire lehet hatékony az eljárás, az ONYF-nek ugyanis (a befogási kényszerre vonatkozó előírás híján) van módja arra, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja ezeket a "nyilatkozatokat". Amennyiben a Stabilitás gyűjti azokat a tagokat, akik ezzel egyértelműen jelzik, hogy csak kényszer hatására nem maradtak a magánkasszáknál, ez hasznos lehet a jogszabályt megtámadó eljárásoknál.”
 
Továbbra is az a véleményünk, hogy az ONyF – mint végrehajtó hatósági szervezet – nem jogosult ezen nyilatkozatok átvételére, sőt, továbbítására sem, így az odaküldés „előszereteti” értékkel igen,  de jogi  relevanciával nem bír. 
Az ügyvédi letétbe helyezett nyilatkozatok viszont – perindítás esetén – teljes bizonyító erővel tanúsítják a nyilatkozattétel időpontját és az abban foglaltakat. 
 
Blogunk szerzői felvették a kapcsolatot gyakorló ügyvédekkel, akik állnak rendelkezésre a jogfenntartó nyilatkozatok ellenjegyzése és okirati letétbe helyezése érdekében, amennyiben azokat a nyilatkozók előttük írják alá. 
 
Kiegészítés: A blogbejegyzés megjelenése óta látott napvilágot ez a cikk, amely szerint "A Fiumei úti Budapest Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a Stabilitás Pénztárszövetség által készített, a nyugdíjpénztári tagság fenntartására vonatkozó nyilatkozatot a vonatkozó kormányrendeletre hivatkozva." A cikkből kitűnően a PSZÁF is hasonlóan reagált.
http://www.vg.hu/penzugy/megtakaritas/nem-fogadta-el-a-stabilitas-nyilatkozatat-a-nyugdijbiztosito-337835

Szólj hozzá!

Címkék: alkotmánybíróság ab nyilatkozat stabilitás mnyp magánnyugdíj onyf jogfenntartás jogfenntartó nyilatkozat


2011.01.07. 10:56 mollie

Jogfenntartó nyilatkozat – egy kitűnő ötlet

 A pénztárban maradás vagy az állami rendszerbe átlépés nem mindenki számára jelent valós választási lehetőséget. Gondoljunk csak a 2010. évi CLIV. törvény végrehajtására kiadott 297/2010. (XII.23.) Korm. sz. rendelet 1.§-ának (4) bekezdésére, amely szerint:

„(4) A tag a nyilatkozat másolatát a nyilatkozattételt követõ 5 napon belül köteles megküldeni a foglalkoztatójának” 

Vajon mi célt szolgálhat ez a rendelkezés akkor, amikor 2012. január 1-jéig nem történik, nem történhet átutalás a magánnyugdíjpénztárba?

Akár az is előfordulhat, hogy egyes állami alkalmazottak – akik kormány- vagy egyéb tisztviselőnek minősülnek és szolgálati viszonyuk 2 hónapos felmondási idővel, indokolás nélkül megszüntethető – esetén a bejelentés miatt hátrányba kerülnek? 

Ugyanakkor tudjuk, hogy jónéhány kérelem íródott az Alkotmánybírósághoz, különböző okokból, részben a szolgálati időszámításnak a törvény rendelkezései szerinti jövőbeni megkülönböztető szabályai miatt. Amennyiben az AB a kérelmezőkhöz hasonlóan látja a törvény e passzusának alkotmányellenességét, akár meg is semmisítheti azt. Természetesen, nem mindegy, hogy a jövőre nézve vagy a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal teszi azt.

A hét elején találtam is egy ötletes megoldást a SZEMA honlapján ehhez:

A nyilatkozat letölthető innen: JOGFENNTARTÓ NYILATKOZAT

A SZEMA ügyvédi letétbe javasolja helyezni a nyilatkozatot, feltehetően azért, hogy ha esetleg a megsemmisítés mégsem visszamenőleges hatállyal következne be, a jogfenntartás érvényesíthető legyen bíróság előtt is.

Tegnap megtaláltam a Stabilitás honlapján  az ezzel szinte szó szerint egyező jogfenntartó nyilatkozatot, azzal a különbséggel, hogy a Stabilitás azt javasolja: az aláírók azt juttassák el ajánlott és/vagy tértivevényes levélben az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. Ebből a nyilatkozatból kimaradt az ügyvédi letétbe helyezés.

A magam részéről az ügyvédi letétbe helyezést erősebbnek tartom a jövőre is gondolva, esetleges pereskedés esetére, míg kissé kérdésesnek tartom, hogy az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság mihez kezd a hozzá megküldött nyilatkozatokkal.  

A jogfenntartással egy következő blogbejegyzésünk is foglalkozik. 

Szólj hozzá!

Címkék: nyugdíj alkotmánybíróság stabilitás szema magánnyugdíj jogfenntartás nyilatozat


süti beállítások módosítása