Címek

Friss topikok

Archívum


2011.01.10. 13:02 mollie

Még egyszer a jogfenntartásról

 A mai napon megjelent az Origon az a hír, amely szerint legkorábban februárban várható az Alkotmánybíróság döntése a nyugdíjtörvények alkotmányosságáról. 

Sereg András, az AB szóvivője szerint korábban már több példa is volt az AB soronkívüli eljárására, ez esetben is a legrövidebb ügymenet másfél-két hónap. 
Egyelőre – e bejegyzés írásakor – az AB még a soronkívüliségről sem döntött. 
 
Ismét hangsúlyozzuk: aki úgy érzi, hogy a törvény 36.§-ában foglaltak – azaz 2011. december 1-től kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő „kiszerződés” – miatt lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, tehát nem akarja kockáztatni a korábbi szabályok szerint az állami nyugdíjból járó 75 %-ot, jogfenntartással élhet. Ez a jogfenntartás az új hírek – az AB döntésének elhúzódása – fényében az eddigieknél is fontosabbá válhat. 
 
A jogfenntartó nyilatkozatról már korábbi blogbejegyzésünkben írtunk.
A  Stabilitás által január 6-án közzétett és ajánlott nyilatkozatról az Index is ír .
 
A bejegyzésben már foglalkoztunk azzal, hogy míg a Stabilitás azt javasolja, hogy a nyilatkozatot aláírva, ajánlott levélként küldjék meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, a Szema által javasolt nyilatkozat ezen túlmegy és ügyvédi letétbe ajánlja helyezni a nyilatkozatot. 
 
A magunk részéről az utóbbi megoldást tanácsoltuk és ezt javasoljuk most is. 
Egyetértünk ugyanis az Index cikkében foglaltakkal, miszerint:
„A Napi által megkeresett jogászok szerint azonban ez a megoldás [ti az ONyF-nek megküldött nyilatkozat] sokkal inkább arra szolgálhat, hogy bizonyítsa a visszalépésre vonatkozó kényszert. Kérdésesnek tartják azonban, hogy ebben a formában mennyire lehet hatékony az eljárás, az ONYF-nek ugyanis (a befogási kényszerre vonatkozó előírás híján) van módja arra, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja ezeket a "nyilatkozatokat". Amennyiben a Stabilitás gyűjti azokat a tagokat, akik ezzel egyértelműen jelzik, hogy csak kényszer hatására nem maradtak a magánkasszáknál, ez hasznos lehet a jogszabályt megtámadó eljárásoknál.”
 
Továbbra is az a véleményünk, hogy az ONyF – mint végrehajtó hatósági szervezet – nem jogosult ezen nyilatkozatok átvételére, sőt, továbbítására sem, így az odaküldés „előszereteti” értékkel igen,  de jogi  relevanciával nem bír. 
Az ügyvédi letétbe helyezett nyilatkozatok viszont – perindítás esetén – teljes bizonyító erővel tanúsítják a nyilatkozattétel időpontját és az abban foglaltakat. 
 
Blogunk szerzői felvették a kapcsolatot gyakorló ügyvédekkel, akik állnak rendelkezésre a jogfenntartó nyilatkozatok ellenjegyzése és okirati letétbe helyezése érdekében, amennyiben azokat a nyilatkozók előttük írják alá. 
 
Kiegészítés: A blogbejegyzés megjelenése óta látott napvilágot ez a cikk, amely szerint "A Fiumei úti Budapest Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a Stabilitás Pénztárszövetség által készített, a nyugdíjpénztári tagság fenntartására vonatkozó nyilatkozatot a vonatkozó kormányrendeletre hivatkozva." A cikkből kitűnően a PSZÁF is hasonlóan reagált.
http://www.vg.hu/penzugy/megtakaritas/nem-fogadta-el-a-stabilitas-nyilatkozatat-a-nyugdijbiztosito-337835

Szólj hozzá!

Címkék: alkotmánybíróság ab nyilatkozat stabilitás mnyp magánnyugdíj onyf jogfenntartás jogfenntartó nyilatkozat


2011.01.08. 12:14 Hannabori

Az ONYF levelét megírta.... (1. rész)

 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a tavalyi év végén elkezdte kipostázni a 3 millió magánnyugdíj-pénztári tagnak levelét, amely tájékoztatásul szolgálna a maradás/visszalépés körében meghozandó nehéz, kétségekkel teli döntéshez.

A Főigazgatóság a levél első felében tájékoztat arról, hogy az Országgyűlés korábbi döntésének értelmében minden magánnyugdíj-pénztári tag ezután "szabadon" eldöntheti, hogy miképpen alakítja jövőbeni nyugellátását: vagy marad az átalakuló magánnyugdíj-rendszerben, vagy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.

Az ONYF a visszalépéssel kapcsolatban megdöbbentő kijelentést tesz, azt írja: a visszalépők teljes összegű nyugdíjellátásban fognak részesülni, azaz a visszalépő ellátását nem fogják csökkenteni amiatt, hogy a levél címzettje korábban magánpénztári tag volt. Félrevezető sejtetés - hogy egyébként nem járna az eddigi pénztártagoknak teljes nyugellátás az állami rendszerbe visszatérés során - érthetetlen, hiszen az állami rendszerbe átjelentkező az eddigi megtakarításait átviszi az állami rendszerbe, így befizetései százalékos arányban semmiben nem különbözik annak a befizetéseitől, aki végig az állami rendszerben volt/maradt. A levél ezt mégis egyfajta kegynek próbálja feltűntetni, holott ez evidens, és egyértelműen nem jár többletkiadással az államnak. 

Az ONYF levele biztosítja az érintettet, hogy a magánnyugdíj-pénztárak eddigi egyéni számláján nyilvántartott összeg az állami nyugdíjrendszerben is változatlanul megjelenik az egyéni számláján. Az állami nyugdíjrendszer - mint köztudott - az úgynevezett kiosztó-felrovó rendszeren alapul, ami - többek között - azt jelenti, hogy az aktuális nyugdíjakat mindig az adott időszakban befizetett nyugdíjjárulékokból finanszírozzák. Amikor a korábbi magánnyugdíj-pénztári tagok megtakarításai átkerülnek az állami rendszerbe, azokból szintén az aktuális nyugdíjkifizetéseket fogja az állam eszközölni. A levél által említett "egyéni számla" semmi esetre sem hasonlítható össze a magánnyugdíj-pénztárakban összegyűjtött megtakarításokkal, amelyek követhetőek és valós, tőkefedezettel bíró saját számlaként viselkednek.

(Az egyéni számlás nyugdíjrendszerről a későbbiekben tervezünk külön bejegyzést írni) 

A vizsgált levél legmegdöbbentőbb állítása, miszerint az állami rendszerben nyilvántartott összeg meghatározott feltételekkel örökölhető, sőt, a levél szerint az öröklés lehetősége miatt nem érdemes a pénztártagságot fenntartani, mert az öröklés, illetve a hozzátartozói ellátások szempontjából is kedvezőbb kilátásokat nyújt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés. A levél alapján a visszalépett személy halála esetén ki fogják számítani, hogy a társadalombiztosítási "egyéni számla" alapján mekkora összegű özvegyi járadék állapítható meg. Az így megállapított özvegyi járadék és az eddigi társadalombiztosítási szabályok szerint megállapítható özvegyi nyugdíj közül az özvegy részére az előnyösebb ellátást fogják kifizetni. Az örökléssel kapcsolatban a levél mélyen hallgat arról, hogy a visszalépők korábbi befizetéseiből - haláluk esetén - csak házastársuk részesül, és azt is gondosan eltitkolja az ONYF, hogy az "egyéni számla" alapján kiszámított özvegyi járadék kiszámításáról egyelőre nincs döntés. Tény, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok után - a nyugdíjkorhatár elérése előtti elhalálozás esetén - nemcsak az özvegy, de akár a gyermeke(i) is örökölnek, és nem bizonytalan számítások alapján megállapított töredék összeget, hanem az elhunyt pénztártag egyéni számlájának egyenlegét, teljes összegét. A fentiek ismeretében barokkos túlzás a Nyugdíjbiztosító azon állítása, hogy a visszalépés az öröklés és a hozzátartozói ellátások szempontjából kedvezőbb kilátással bír.

komment

Címkék: nyugdíj levél pénztár társadalombiztosítás egyéni magánnyugdíj onyf örökölhető számla


süti beállítások módosítása